Karácsonyi fejezet...2... ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Tudom az első felében nem volt sok karácsony de ebben lesz :D Köszii a mostani komikat és pipákat *.* Királyok vagytok!!! Bocsánatotokért esedezem, hogy ennyire elkéstem ezzel a résszel meg ez ilyen rövid lett ... :( de a naookban egy giga résszel jövök ami megváltoztatja a szereplők életét ;) Ja a kövi rész 5 pipa és 3 komi után jön :D És 4 feliratkozóó :o azta köszii :D Nem is húzom az időtöket  jóó olvasást :D BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK KEDVES OLVASÓIM ♥
-Jenna♥

#Britannie#
-Tehát a 2013-as X-faktor nyertese, aki megnyeri a lemez szerződést és a havonta járó 1 millió dollárt, nem más, mint........ akinek ez az egész megváltoztatja az életét, az Mark Black.
Kicsit elszomorodtam, hogy nem én nyertem, de neki nagyobb szüksége volt rá és  az is nagy nekem, hogy idáig eljutottam, ahonnan indultam.
a srác még fel sem fogta, hogy mi történt, beletellett neki egy jó 15 másodperc aztán elkezdett ugrálni, majd odajött hozám és megölelt.
-Ügyes voltál Bri'!
-Köszi, majd még beszélünk de menj énekelni!!!-veregettem meg a vállát. Miután Mark végzett a győztes dallal, lementem a színpadról, ahol anya, apa és a Kogan páros ott várt, majd egyszerre rohantam le anyuékat először.
-Ügyes voltál kicsim.-anya már a sírás határán mondta.
-Köszii-belőlem is kezdtek előtörni az érzelmek, a könnycseppek csak úgy potyogtak a szememből.
-Ne sírj! Neked kellet volna az elsőnek lenni.-mondta apa
-Nem Mark ezt megérdemelte, ezek csak a boldogságtól vannak.-mosolyodtam el.
-Gyere csajszi.-tárta ki a karjait Logan. Nem volt kérdés, rögtön odamentem hozzá.... a kamu randi óta egyre jobb lett a kapcsolatom a két fiúval, persze James és Carlos is tök jó fej, de velük nem nagyon találkozok.
Logan után K-dog-hoz is odamentem és ő is kapott egy ölelést.
-Britannie! Gyere a 23-as studióba interjúra!!
-Megyek.-azzal nyomtam egy puszit anya és  apa arcára, majd mentem is.
Körülbelül egy másfél órán át kérdezősködtek, aztán végeztünk, de mielőtt bárki is elment volna.
-Holnap este buli... barátokat duettpartnereket várjuk max. 6 személyt hívjatok.-mondta Mark a TOP 12-nek.
Biccentettem egyet, majd siettem a családomhoz, éppen futottam már amennyire tűsarkúban lehet..., amikor belebotlottam Logan-be.
-Bocsi Britannie... téged kerestelek....-segített fel a földről azt hittük, hogy elraboltak.
-Áhh, szerencsére nem.
-A többiek elmentek, mert .... van annak oka, szóval én viszlek.
-Öm.. oks.-mosolyodtam el.
Lebattyogtunk a kocsihoz és elmentünk a már otthonommá vált házba a bőröndjeimért, majd betömtük őket a kocsiba.
-Most hova???
-Meglepi.-mondta, aztán kinyitotta a kocsiajtót és megvárta míg beszállok.
Már egy ideje kocsikáztunk, amikor Logan megállt.
-Most csukd be a szemed!-így tettem, csak annyit éreztem, hogy Logan kiszáll a kocsiból , kisegít majd befogja a szemem.
-Csak, hogy biztos ne less!
-ÁÁ.. soha!
Még mentünk pár métert, ami nekem kilómétereknek tűnt, majd levette a kezét a szememről én pedig kinyítottam. Úgy éreztem, hogy abban a pillanatban megvakulok, annyira hirtelen érte a szemem a fény. Pár perc kellett, hogy lássam, merre is vagyok.
Egy nagy ház álltt előttem tele lufikkal, akit ismertem az ott volt mind, de egy alakot nem tudtam betenni sehová. Ebben a pillanatban egy hatalmas ,,Üdvözlünk itthon'' hangzott el én pedig csak értetlenül álltam, amíg anya oda nem sietett.
-Kicsim, ezt a házat neked vettük!-mosolygott majd fojtatta-Közel van szinte minden stúdióhoz, kocsival 15 perc kb. Biztonságos környék.-erre egy percig meg sem szólaltam csak bambultam.
-Nem tetszik?-nézett rám ijedt szemekkel.
-D...d ..de. Csak meglepődtem.Köszike.-dadogtam össze-vissza, egy ölelés kíséretében.
-Gyere nézzük meg!Még én sem láttam.-jött oda Logie kutya szemekkel.
Beléptünk az ajtón, ahol egy nagy  nappali fogadott minket. Persze rögtön le is esett az állam.
 













Mellette  volt az étkező ahonnan kis folyosó vezetett a konyhába.
A nappali másik felén volt egy lépcső, ami szerintem a szobák felé vezethetett.
Fel is mentünk. Azt hittem, hogy elájulok. Volt vagy5 szoba a helyiségben.



























 Nagyon nehéz volt választanom a hálószobák közt, de egy dolog megkönnyítette a dolgom. Hogy mi? Azt majd a történet előre haladtával megláthatjátok.....
Na szóval ott tartottam, hogy a folyosóhoz érve láttam vagy 5 szobát találomra bementem az egyikbe.Anya tudatta velem, hogy minden szobához saját fürdő van, valahogy ez nem tudott meglepni a ház méretei alapján.Fura volt ez a méretes lakás az X-faktor házhoz képest.

Ez a szoba passzolt a ház enyhén barnásabb hangulatához, de nem nagyon nyerte el a tetszésemet... bár nem is volt rossz. Miután konstatáltam a dolgokat kimentem a helyiségből, majd kinyitottam egy újabb ajtót.
Ami pedig abban a szobában fogadott attól leesett az állam. Gyönyörű volt. Bementem és leültem az ágyra, ami valami írtó kényelmes volt......

-Ebben a szobában fogok aludni!-mondtam egy elégedett mosollyal az arcomon.
Pár perc múlva erőt véve magamon felkeltem az előbb említett tárgyról, majd elindultam megnézni a többi szobát.
Kinyitottam a soron következő ajtót, de ekkor úgy meg lepődtem....  Nikky ült az ágyon.
Mikor feleszméltem, odarohantam hozzá és olyan szorosan megöleltem, ahogy csak bírtam.
-Hé... Jenn, én is örülök.... ,de  drága megfolytassz!
-Hupsz ... bocsi.-engedtem el.
-Akkor a kettőnké ez a ház??-kérdeztem bizonytalanul.
-Persze kicsim.-ölelt meg anya-akkor hagyunk is téged kipakolni a cuccaid.-sétált ki az ajtón.
Mikor batátnőmmel biztosak voltunk abban, hogy anyum már elég távol jár egyszerre kezdtünk el ugrálni és sikítozni, mint egy 5 éves.
-Segítsek kipakolni?-kérdezte Nik, mikor már befejeztük az ugrálást.
-Ha szeretnél.-mondtam, miközben elindultam a szobám felé.
Délután 4 fele sikerült is teljesen othonossá varázsolni a szobám.
Logan időközben elment, úgyhogy csak a miénk volt a ház.

~2013.12.24. délután 4.~
-Nikky hol van az a rohadt csomagoló papír??-kérdeztem inegrülten.
-A szekrényemben.-ordított a konyhából, hogy meghalljam, azzal a lendülettel futottam át a szobájába és téptem fel a szekrény ajtót. Szerencsémre meg is találtam ,amit kerestem.


Már az utolsó ajándékot csomagoltam, mikor Nikky ijedten rohant fel a szobámba.
-Itt vannak, itt vannak!!-mondta egy levegővel.
-Jó menj és nyisd ki az ajtót nekik, kösd le  őket. Kész a süti nem???
-De.... de még van mit csiszolni rajta...
-Nem baj az .. megeszik.-próbáltam nyugtatni, nem sok sikerrel, mivel én is sík ideg voltam.
Amilyen gyorsan csak tudtam, becsomagoltam azt a nyamvadt ajit és rohantam is le.
Meglepetésemre, még nem is volt itt mindenki.
-Sziasztok!!-mondtam vidáman.
-Hello Jenna. De csini vagy!-jött oda Logan egy nagy mosollyal.
-Ó köszönöm. Te sem panaszkodhatsz!-mondtam én is egy vigyorral.

Nem sokkal később már mindenki itt volt.
Leültünk enni. Én anya és Nikky között ültem, velem szemben Kendall, James és Logan.
Carlos és Alexa kicsit távolabb ültek, Nikky szülei pedig egyértelmű, hogy mellette.
A vacsorázás végeztével mindenki leült a karácsonyfa mellé, majd odaadtuk egymásnak az ajándékokat.
Ilyenkor mindenkiből előtör a gyerek, annyira jó nézni ezt.
Mikor végeztünk az ajándék bontással leültünk Tv-t nézni, de amekkora szerencsénk volt az áram elment.
Elkezdtem keresni gyertyákat, amiket meg találtam bő félóra keresés után..... á kit hülyítek? Persze, hogy anya találta meg.
Meg gyújtottuk a gyertyákat, kellemes fény öntötte el a háznak ezt a szobáját.
Az est többi része régi történetek elmesélésével, kiskori képek megnézésével és hasonló dolgokkal telt.